Kezdőlap » A projektről » Szakmai tartalom bemutatása

Szakmai tartalom bemutatása

A komplex fejlesztés szakmai elemeinek bemutatása

A projekt egy másfél évtizede zajló intézményfejlesztési folyamat következő eleme. A fejlesztési igények konkrétan reagálnak a társadalmi igényekre és a folyamatosan fejlődő szakmai koncepció által támasztott követelményekre. A projekt kialakítása során a pedagógiai, gazdasági és társadalmi szempontok egyeztetésre kerültek, ezáltal az ésszerű és optimális fejlesztés lehetősége megteremtődött.

A fejlesztés szakmai elemei a nyitott oktatási formák alkalmazásának további térnyerését igyekeznek elérni. Az innovatív elemek és reformpedagógiai eszközök alkalmazása érdekében szükséges volt az infrastrukturális fejlesztés és az eszközbeszerzés tervezésekor a szakmai szempontok fokozott figyelembe vétele.

A pályázat komplexitásának legeklatánsabb példája az általános iskola bővítésével létrejövő módszertani központ. A tágas szaktantermek és kiszolgáló helyiségeik, lehetővé teszik a szükséges csoportbontásokat, projekttanítást és a szabad tanulói ismeretszerzési módszerek gyakorlását. A módszertani központba újonnan beszerzésre kerülő berendezések is megfelelnek a szakmai elemek által támasztott követelményeknek.

Az óvodában létrejövő fejlesztő szoba lehetővé teszi, hogy a fejlesztő szakemberek megfelelő környezetben végezhessék kis csoportos és egyéni foglalkozásaikat. Ennek érdekében fejlesztő eszközök beszerzése is megtörténik.

Környezettudatosság és Egészségnevelés

A szakmai program további eleme a környezettudatos oktatás-nevelés és a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének biztosítása. Ezek a szempontok ma is hangsúlyosan jelennek meg az intézmény Pedagógiai Programjában, de további erősítésük a kitűzött cél.

Ezzel összefüggésben a testnevelést szolgáló infrastruktúra, a zöld környezet fejlesztése is megvalósul, aminek kihasználását a PTE Óvodával való együttműködés keretében kidolgozott környezettudatos nevelést támogató közös szakmai koncepció kidolgozása és a nagymozgás fejlesztést segítő szakmai program megvalósítása szavatolja.

 A különbségekkel élni

Az iskola a gyermekek közötti különbséget tudatosan elismeri, és gazdagodásként értelmezi. Ebből adódik a tanítás messzemenő individualizálása, amely tekintetbe veszi a gyermekek különböző tanulási ütemét és egyénenként különböző igényeit és képességeit. Ebben az iskolában a tanulók együtt tanulnak és élnek teljesítmény és bizonyos alkalmakkal életkor szerint is heterogén csoportokban. Az iskola nem közösít ki senkit, törekszik a bukás megelőzésére, emellett a tanulás differenciált lehetőségeit kínálja.

A bővítés során szükségessé válik az ennek a feladatnak megfelelő terek, legalább a hagyományosnál még egyszer ekkora termek kialakítása, hogy biztosítani lehessen a differenciált foglalkoztatást. A tanulók különböző érdeklődésének megfelelő, képességeikhez igazodó sarkok berendezésével lehetőséget biztosítunk a kiscsoportos, de az egész tanulócsoportot (vagy csoportokat) is megmozgató foglalkoztatásra.

Az iskola, mint élettér és a tapasztalatszerzés színtere

Az iskola olyan hely szeretne lenni, ahol a gyermekek és fiatalok szívesen élnek és tanulnak. Az iskola úgy értelmezi önmagát, mint a környezetébe közvetlenül „betagozódó” iskola, amely a közelebbi és távolabbi környezetet, a természetet, a települést, a kistérséget, mint tanulási lehetőséget bevonja a munkájába.

Az iskolai oktatás első négy évében nem szaktárgyi oktatást folytat az intézmény, és törekszik arra, hogy a tanulás a természetes összefüggések mentén szerveződjék. A tanulói tapasztalatok bővülésével, az emberekkel és tárgyakkal való érintkezés során egyre inkább kialakulnak a különös tevékenységcsoportok, amelyek szaktárgyi (műveltségi) területekhez rendelhetők hozzá:

  1. „Az ember kapcsolata a másik emberrel” (társadalomtudomány),
  2. „Az ember kapcsolata a dolgokhoz: megfigyeléssel, méréssel, kísérletezéssel” (természettudomány),
  3. „Az ember kapcsolata a dolgokhoz: játékosan, alkotással, feltalálással, ötletek tárgyi megjelenítésével” (művészetek),
  4. „Az ember viszonyulása a saját testéhez” (testnevelés, egészségtan, sport és játék),
  5. „Az elgondolthoz, kimondott szóhoz, a leírtakhoz való viszony (nyelvek, matematika).

A tapasztalatszerzésnek itt felsorolt területeiből alakulnak ki a felsőbb osztályokban a szaktantárgyak, a tanulók életkorának megfelelően és a tevékenységek specializálódása szerint.

A műveltségi területek itt is megtartják belső koherenciájukat. Az ismeretszerzés, az ismeretek adekvát összefoglalása, szabályalkotás, gyakorlati kipróbálás és gyakorlás módszertani egységét szem előtt tartva epochális rendszerűvé alakítja át az intézmény a tanulók munkarendjét. A tanulói óraszámok növelése nélkül a kis óraszámban tanított tantárgyakat tömbösítve taníthatók magasabb heti óraszámban, majd a tematikus egység befejeződésével új tantárgy lépne be a helyébe ugyanazon műveltségi területről, és ez rotálódna a tanév folyamán.

Ahhoz, hogy az intézmény meg tudjon felelni pedagógiai célkitűzéseinek az épületet úgy kell átalakítani, hogy el tudja helyezni a műveltségi területek sajátosságai szerinti technikával, a multimédiás oktatás és foglalkoztatás igényeinek megfelelő  szaktantermi egységeket. Ezek: a „Werkstatt” és „Freiarbeit”  (alkotóműhely, és szabad tanulói ismeretszerzési módszerek) az alsó tagozat számára, az Ember és társadalom  műveltségi terület, a Művészetek, és kettő tantermi egység az  Ember és természet műveltségi terület számára. Az így kialakult szaktantermi egységek egyaránt szolgálnák a tanítás-tanulást, a tanárképzést és a tanári továbbképzést.

Nagyobb területek kialakításával (módszertani központ) még nyitottabbá lehetne tenni az intézményt. Kiállítótér megléte esetén (előcsarnok), pl. egy-egy komolyabb projekt eredményét kiállítás formájában más nemzetiségi oktatást folytató intézmények tanulói számára, vagy akár minden érdeklődő számára láthatóvá, látogathatóvá lehetne tenni. Ez már az oktatás területétől a kultúra irányába történő elmozdulás lehetne, de tematikájában mindenképpen a magyarországi németség Európára nyitott kultúrájának, hagyományainak megőrzését szolgálhatná.

 Innovatív elemek a szakmai programban: Laboriskola

A laboriskolának az a vállalt feladata, hogy a tanulás és tanítás, valamint az iskolai együttélés új formáit kifejlessze; eredményeit a nyilvánosság számára elérhetővé tegye. Munkája tehát gyakorlati és elméleti jellegű egyaránt. A kettős megbízatásnak megfelelően szervezeti struktúrája ennek felel meg. Két intézményt egyesít egy házban: a Laboriskolát, mint kísérleti iskolát, amelynek különös pedagógiai profilja és egy állandó pedagógiai fejlesztési feladata van. A Laboriskola, mint tudományos intézmény kíséri, támogatja ezt a folyamatot és értékeli azt. Mindkét intézményt egy vezetés irányítja. A gyakorlati és elméleti pedagógiai fejlesztőmunkát publikációkban teszik közzé.

Iskolájukban már másfél évtizede alkalmazzák azokat a tanítási módszereket, amelyeket ma „nyitott” oktatásnak hívunk, s amelyek a gyermek tevékenységét helyezik a középpontba. A nyitott oktatási formák innovációja, a magyar oktatási környezet és a kisebbségi oktatás sajátosságainak megfelelően, lehet a laboriskola legfontosabb feladata.

A kutatások eredményeinek hasznosítását széles körűen kell elvégezni, ebben fontos partner a Magyarországi Németek Pedagógiai Intézete, aki az ország teljes területén szakmai szolgáltatóként tehet a módszertani és tartalmi fejlesztések támogatásáért, egyúttal egy széles körű kontrollt biztosítva a laboriskolának.

A támogatásban részesülő konzorciumi partnerrel kialakított szakmai együttműködés tartalma

A Koch Valéria Iskolaközpont szakmai együttműködési programot dolgozott ki a Pécsi Tudományegyetem Óvodával

A program alapját az alábbi közös célok jelentik:

  • Az óvoda és iskola közötti átmenet megkönnyítése

A szakmai együttműködési program közös nevelési alapelvek megfogalmazására és gyakorlati megvalósítására, a szerzett tapasztalatok rendszeres megbeszélésére, valamint az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet módszereinek kidolgozására terjed ki.

  • Környezettudatos nevelés

A környezettudatos nevelés feltételeinek javítása, közös szakmai koncepció mentén. A környezettudatos nevelés kapcsán közös programok és akciók szervezése.

  • Gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének biztosítása, nagymozgás fejlesztés

A nagymozgás fejlesztés lehetőségeinek javítása érdekében szakmai program kidolgozása, a nagymozgás fejlesztő eszközök beszerzése jelen pályázat révén. A tanulási nehézségek kialakulásának megakadályozása, a kialakult problémák kezelése, a tünetek enyhítése és megszűntetése a program révén.

  • szakmai támogatás
  1. kölcsönös hospitálások formájában
  2. közös programok előkészítésével és lebonyolításával
  3. az óvónők és tanítónők közötti szakmai – módszertani eszmecserékkel
  4. a kisgyermekkori idegen-nyelvi szocializáció nevelési feladatainak közös meghatározására
  5. az iskolai elvárások és az óvodai kimenet egyeztetésével